100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

Mapa interactivo de la visita

Haga clic con el ratón en los puntos de inflamación,
para averiguar más sobre ese lugar.

Horarios

Sinagoga de la Calle Dohány y el Museo Judío

¡Les esperamos todo el año! 1 DE ENERO AL 31 DE DICIEMBRE 2023

Estimados visitantes,

les informamos que el horario de la taquilla finaliza una hora antes de la hora de cierre.

Transcurrido dicho plazo, ya no será posible entrar el mismo día.

Horario de invierno:

Del 10 de enero al 28 de febrero de 2023
Del 2 de noviembre al 30 de diciembre de 2023

De domingo a jueves: de 10:00 a 16:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00 h

Viernes: de 10:00 a 14:00 h
Último acceso y cierre de taquilla 13:00 h

Horario de primavera:

Del 1 de marzo al 28 de abril

De domingo a jueves: de 10:00 a 18:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 17:00 h

Viernes: de 10:00 a 16:00 h
Último acceso y cierre de taquilla 15:00 h

Horario de verano:

Del 30 de abril al 28 de septiembre

De domingo a jueves: de 10:00 a 20:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 19:00 h

Viernes: de 10:00 a 16:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00 h

Settembre 3,4,5,7: de 10:00 a 18:00 h

Último acceso y cierre de taquilla: 17:00 h

Horario de otoño:

Del 2 de octubre al 31 de octubre

De domingo a jueves: de 10:00 a 18:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 17:00 h

Viernes: de 10:00 a 16:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00 h

Cerrado los días festivos.

  • 18 de enero  abre  de 12:00 h a 16:00 h
  • 15 de marzo   CERRADO
  • 5, 6, 7 ,12, 13 de abril   CERRADO
  • 11 de abril     HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 25 de mayo   HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 26, 27 de mayo   CERRADO
  • 15, 16, 17, 24, 25, 30 de septiembre   CERRADO
  • 29 de septiembre   HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 1, 7, 8 de octubre   CERRADO
  • 6 de octubre    HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 23 de octubre   CERRADO
  • 1 de noviembre   CERRADO
  • 24, 25 de diciembre   CERRADO

LA SINAGOGA PERMANECERÁ CERRADA TODOS LOS SÁBADOS

Nos reservamos el derecho de modificar el horario.

¡Compre su entrada y visítenos!

Sinagoga de la Calle Rumbach

¡Les esperamos todo el año! 1 DE ENERO AL 31 DE DICIEMBRE 2023

Estimados visitantes,

Hasta el 31 de marzo, la Sinagoga de la calle Rumbach estará abierta únicamente los domingos de 10.00 a 16.00 horas. Última entrada y cierre de taquilla: 15:00 h

Horario de invierno:

Del 10 de enero al 28 de febrero de 2023

Lunes a sábado: cerrado

Domingo: 10:00-16:00
Último acceso y cierre de taquilla:15:00

Del 29 de octubre al 30 de diciembre de 2023

De domingo a jueves: 10:00-16:00
Último acceso y cierre de taquilla:15:00

Viernes: 10:00-14:00
Último acceso y cierre de taquilla: 13:00

Horario de primavera:

Del 1 al 31 de marzo de 2023

Lunes a sábado: cerrado

Domingo: 10:00-16:00
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00

Del 1 al 28 de abril de 2023

De domingo a jueves: 10:00-16:00
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00

Viernes: 10:00-14:00
Último acceso y cierre de taquilla: 13:00

Horario de verano:

Del 30 de abril al 28 de septiembre de 2023

De domingo a viernes: 10:00-16:00
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00

Agosto 15,16,17: Cerrado

Settembre 19,20,21: Cerrado

Horario de otoño:

Del 2 de octubre al 27 de octubre

De domingo a jueves: de 10:00 a 18:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 17:00 h

Viernes: de 10:00 a 16:00 h
Último acceso y cierre de taquilla: 15:00 h

Cerrado los días festivos.

  • 18 de enero  abre  de 12:00 h a 16:00 h
  • 15 de marzo   CERRADO
  • 5, 6, 7 ,12, 13 de abril   CERRADO
  • 11 de abril     HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 25 de mayo   HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 26, 27 de mayo   CERRADO
  • 15, 16, 17, 24, 25, 30 de septiembre   CERRADO
  • 29 de septiembre   HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 1, 7, 8 de octubre   CERRADO
  • 6 de octubre    HORARIO REDUCIDO: de 10:00 a 14:00 h
  • 23 de octubre   CERRADO
  • 1 de noviembre   CERRADO
  • 24, 25 de diciembre   CERRADO

LA SINAGOGA PERMANECERÁ CERRADA TODOS LOS SÁBADOS

Nos reservamos el derecho de modificar el horario.

¡Compre su entrada y visítenos!

EL MOSTRADOR DE INFORMACIÓN

¡Nosotros le ayudamos!

Budapest, Dohány u. 2, 1074

Dohány utcai Turisztikai Központ