100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

Interaktiver Tourenplan

Klicken Sie bitte mit der Maus auf die blinkenden Punkte,
um mehr über die Stätte zu erfahren.


Wichtige Informationen beim Besuch


Das Gebäude ist ein heiliger Ort!

  • Das Gebäude und der Friedhof sind heilige Stätte. Bitte verhalten Sie sich dementsprechend.
  • Der Aufenthalt für Männer mit unbedecktem Haupt ist auf dem Gebiet der Synagoge untersagt. Wenn sie eine Mütze haben, ziehen Sie sie bitte an! Am Eingang werden Sie nach der Entwertung der Eintrittskarte eine Kippa bekommen, wir bitten Sie es in dem Gebäudekomplex die ganze Zeit über zu tragen.
  • Der Eintritt in den Tempel in unpassender Bekleidung (wie z.B. in ärmelloser Kleidung, kurzen Röcken oder Hosen) ist verboten. In diesem Fall werden Sie bei der Kartenkontrolle nicht hereingelassen. Die erworbenen Tickets sind 2 Tage gültig.

Sicherheitskontrolle, Folgsamkeit

  • Sie haben die Möglichkeit zusätzliche Kleidungsstücke bei unseren Mitarbeitern an der Kartenkontrolle zu kaufen.
  • Vor dem Eintritt wird eine Sicherheitskontrolle durchgeführt. Nehmen Sie bitte die Metallgegenstände, Handys aus Ihren Taschen heraus.
  • Der Eintritt ist mit Rucksäcken, die grösser als ein Handgepäck sind nicht erlaubt.
  • Das Essen, Trinken, oder Rauchen ist in der Synagoge, im Museum und in den gehörigen Bereichen verboten. Der Konsum von Lebensmittel oder Getränke ist nur an der Imbißstube erlaubt.
  • Der Eintritt auf die mit Kordon gesperrten Gebieten ist verboten.
  • Im Fall, dass Sie ein unbeaufsichtigtes Gepäck finden, rufen Sie bitte sofort den Sicherheitsdienst.
  • Bitte helfen Sie uns mit Ihrem Verhalten die Unversehrtheit unserer Denkmäler und Kunstgegenstände zu erhalten.

Tickettypen und Menge

Eintrittskarten-Information 2019

FAST LANE

Die Besucher sind mit den an unserer Website gekauften Tickets auf beschleunigten Eintritt berechtigt.

FREMDENFÜHRUNG GRATIS

Eintrittskarten kann man in verschiedenen Kategorien lösen. Die Führung in der Synagoge für die Gruppen in Ungarischer, Englischer, Hebräischer, Deutscher, Französicher, Italienischer und Spanischer Sprache ist im Preis aller Karten inbegriffen. Während der Führung können die Besucher die Synagoge, den Gedächtnispark Raoul Wallenberg und den Friedhof auf dem Hof der Synagoge besichtigen.

EINTRITT KOSTENLOS

Eintritt kostenlos:
-Für Kinder unter 6.

BEMERKUNG

Gültig für die Besichtigungen in der Synagoge, in dem Ungarischen Jüdischen Museum, in den periodischen Ausstellungen im Keller, in dem Gedächtnispark Raoul Wallenberg, im Lapidarium und im Friedhof der Synagoge. Für Kinder unter 6 Jahren ist der Eintritt kostenlos.

Wählen Sie das Ticket aus

Tickettypen

Preis

Menge

EINZELKARTE FÜR ERWACHSENE

Einzelkarte für erwachsene

4.500,-FT

0

EINZELKARTE FÜR STUDENTEN

mit Studentenausweis ISIC

3.400,-FT

0

KARTE FÜR KINDER

zwischen 6-12 Jahren

1.500,-FT

0

FAMILIENKARTE

2 Erwachsene und mindestens 2 Kinder

10.100,-FT

0

Interaktiver Tourenplan

Klicken Sie bitte mit der Maus auf die blinkenden Punkte, um mehr über die Stätte zu erfahren

Sie die Tourist Park Street Journal finden

Öffnungszeiten

Dohány Strasse Synagoge und das Jüdische Museum

Herzlich willkommen im ganzen Jahr! (01.Januar-31. Dezember 2019)

Öffnungszeiten im Winter:

bis 28.Februar 2019 / von 10.00 bis16.00 Uhr, am Freitag bis 14.00 Uhr

Öffnungszeiten im Frühling

01.März-25. April 2019 / von 10.00 bis 18.00 Uhr, am Freitag bis 16.00 Uhr

Öffnungszeiten im Sommer:

28. April-28. September 2019 / von 10.00 bis 20.00 Uhr, am Freitag bis 16.00 Uhr

Öffnungszeiten im Herbst:

02.Oktober-25. Oktober 2019 / von 10.00 bis 18.00 Uhr, am Freitag bis 16.00 Uhr

Öffnungszeiten im Winter:

27. Oktober-31.Dezember 2019 / von 10.00 bis16.00 Uhr, am Freitag bis 14.00 Uhr

Feiertage, an denen die Synagoge geschlossen ist:

am 15., März
19., 21., 25(nur bis 14.00 Uhr geöffnet)., 26,. April
9.,10,. Juni
29., 30., September
01., 08, 09, 13(nur bis 14.00 Uhr geöffnet),. 14., 15., 20(nur bis 14.00 Uhr geöffnet),. 21., 22., 23., Oktober
01. November
24.,25. Dezember.

Dear Guest,

Our opening hours will change during the Jewish Festival (1-9 September). Ticket office will close at 5pm and the synagogue will close at 6pm

Außer den oben genannten Tagen sind wir an JEDEN SAMSTAG weiterhin geschlossen!

Wir behalten uns das Recht vor Änderungen.

Kaufen Sie Ihr Ticket und besuchen Sie uns!

INFORMATIONSSCHALTER

Wir helfen Ihnen!

Budapest, Dohány u. 2, 1074

Dohány utcai Turisztikai Központ