100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

Carte de visite interactive

Veuillez cliquer avec la souris sur les points
clignotants pour en savoir plus sur les lieux.

Horaires

La synagogue de la rue Dohány et le Musée juif hongrois.

Nous vous attendons toute l’année! 1er janvier au 31 décembre 2023

Chers visiteurs,

nous vous informons que la vente des billets se termine une heure avant l’heure de fermeture.

Après cela, il ne sera plus possible d´accéder le même jour.

Horaires d'hiver

Du 10  janvier au 28  février 2023
Du 2 novembre au 30 décembre 2023

Du dimanche au jeudi:  10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 15:00 h

Vendredi:  10:00 à 14:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 13:00 h

Horaires de printemps

Du 1 mars au 28 avril 2023

Du dimanche au jeudi:  10:00 à 18:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 17:00 h

Vendredi:  10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 15:00 h

Horaires d'été

Du 30 avril au 28 septembre 2023

Du dimanche au jeudi:  10:00 à 20:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 19:00 h

Vendredi:  10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 15:00 h

Septembre 3,4,5,7: 10:00 à 18:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 17:00 h

Horaires d'automne

Du 2 octobre au 31 octobre

Du dimanche au jeudi:  10:00 à 18:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 17:00 h

Vendredi:  10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 15:00 h

Fermé les jours fériés

  • 18 janvier ouverture :12:00 h
  • 15  mars   FERMÉ
  • 5, 6, 7 ,12, 13  avril   FERMÉ
  • 11  avril  HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 25  mai   HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 26, 27 mai   FERMÉ
  • 15, 16, 17, 24, 25, 30  septembre FERMÉ
  • 29  septembre   HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 1, 7, 8 de octobre   FERMÉ
  • 6  octubre    HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 23  octobre   FERMÉ
  • 1 novembre   FERMÉ
  • 24, 25  décembre   FERMÉ

Nous sommes toujours fermés TOUS LES SAMEDIS de l'année! 

Nous nous réservons le droit de modifier nos horaires d'ouverture.

Achetez votre billet et visitez notre Synagogue.

La synagogue de la rue Rumbach

Nous vous attendons toute l’année! 1er janvier au 31 décembre 2023

Chers visiteurs,

Jusqu'au 31 mars, la Synagogue de la rue Rumbach sera ouverte uniquement les dimanches de 10h00 á 16h00. Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 15h00.

Horaires d'hiver

Du 10 janvier au 28 février 2023

Du lundi au samedi: fermé

Dimanche: 10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 15:00 h

Du 29 octobre au 30 décembre 2023

Du dimanche au jeudi: 10 h à 16 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 15:00 h

Vendredi: 10:00 à 14:00 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 13:00 h

Horaires de printemps

Du 1er au 31 mars 2023

Du lundi au samedi: fermé

Dimanche: 10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 15:00 h

Du 1er au 28 avril 2023

Du dimanche au jeudi: 10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 15:00 h

Vendredi: 10:00 à 14:00 h
Heure du dernier accès et fermeture de la billetterie: 13:00 h

Horaires d'été

Du 30 avril au 28 septembre 2023

Du dimanche au vendredi: 10:00 á 16:00 h
Heure du dernier accés et fermeture de la billeterie: 15:00 h

Août 15,16,17: Fermé

Septembre 19,20,21: Fermé

Horaires d'automne

Du 2 octobre au 27 octobre

Du dimanche au jeudi:  10:00 à 18:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 17:00 h

Vendredi:  10:00 à 16:00 h
Heure du dernier accès et  fermeture de la billetterie: 15:00 h

Fermé les jours fériés

  • 18 janvier ouverture :12:00 h
  • 15  mars   FERMÉ
  • 5, 6, 7 ,12, 13  avril   FERMÉ
  • 11  avril  HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 25  mai   HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 26, 27 mai   FERMÉ
  • 15, 16, 17, 24, 25, 30  septembre FERMÉ
  • 29  septembre   HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 1, 7, 8 de octobre   FERMÉ
  • 6  octubre    HORAIRE RÉDUIT:  10:00 à 14:00 h
  • 23  octobre   FERMÉ
  • 1 novembre   FERMÉ
  • 24, 25  décembre   FERMÉ

Nous sommes toujours fermés TOUS LES SAMEDIS de l'année! 

Nous nous réservons le droit de modifier nos horaires d'ouverture.

Achetez votre billet et visitez notre Synagogue.

FENȆTRE D’INFORMATIONS

On va vous aider!

Budapest, Dohány u. 2, 1074

Dohány utcai Turisztikai Központ