100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

Carte de visite interactive

Veuillez cliquer avec la souris sur les points
clignotants pour en savoir plus sur les lieux.

Horaires

La synagogue de la rue Dohány et le Musée juif hongrois.

Nous vous attendons toute l’année! 1er janvier au 31 décembre 2022

Chers visiteurs!

Nous avons le plaisir de vous annoncer que nous avons rouvert les portes de la synagogue de la rue Dohány aux visiteurs.

Rendez-nous visite et apprenez-en plus sur l'histoire de la plus grande synagogue d'Europe !

Horaire d’ouverture de fin d’année

26 décembre 2022. - 9 janvier 2023.

 

Dimanche-jeudi : 10h-18h : admission.

Fermeture de la billetterie : 17h

Vendredi : 10h-14h admission.

Fermeture de la billetterie à 13h.

Horaires d'ouverture en hiver

9 janvier - 28 février 2022.

30 octobre - 31 décembre 2022

 

Dimanche-jeudi : 10h-16h : admission.

Fermeture de la billetterie : 15h

Vendredi : 10h-14h admission.

Fermeture de la billetterie à 13h.

Horaires d'ouverture au printemps

1er mars - 29 avril 2022

 

Dimanche-vendredi: 10h00-16h00 admission.

Fermeture de la billetterie : 15h00

6 mars: 10h00-14h00 admission.                                   Fermeture de la billetterie : 13h00

18 avril - 20 avril: 10h00-18h00 admission.
24 aprile: 10h00-18h00                                             Fermeture de la billetterie : 17h00

28 avril: FERMÉ

Horaires d'ouverture en été

1er mai - 23 septembre 2022

 

Dimanche-jeudi: 10h00-18h00 admission. 

Fermeture de la billetterie : 17h00 

Vendredi : 10h00-16h00 admission. 

Fermeture de la billetterie à 15h00.

Horaires d'ouverture en automne

28 septembre - 28 octobre 2022

 

Dimanche-jeudi: 10h00-18h00 admission. 

Fermeture de la billetterie : 17h 

Vendredi : 10h - 16h admission.

Fermeture de la billetterie à 15h00.

Jours fériés (fermé)

  • 18 janvier. Ouverture à 12h
  • 15 MARS : FERMÉ
  • 15, 16, 17, 22, 23 avril : FERMÉ
  • 21 avril : HORAIRES RÉDUITS : FERMETURE À 15H
  • 5, 6 juin : FERMÉ
  • 25, 26, 27 septembre : FERMÉ
  • 4, 5, 10, 11, 17, 18 octobre : FERMÉ
  • 9, 16 octobre HORAIRES RÉDUITS: FERMETURE 14H00
  • 23 octobre : FERMÉ
  • 1er novembre : FERMÉ
  • 24, 25 décembre : FERMÉ

Nous sommes toujours fermés TOUS LES SAMEDIS de l'année! 

Nous nous réservons le droit de modifier nos horaires d'ouverture.

Achetez votre billet et visitez notre Synagogue.

La synagogue de la rue Rumbach

Nous vous attendons toute l’année! 1er janvier au 31 décembre 2022

Chers visiteurs!

Nous avons le plaisir de vous annoncer que nous avons rouvert les portes de la synagogue de la rue Dohány aux visiteurs.

Rendez-nous visite et apprenez-en plus sur l'histoire de la plus grande synagogue d'Europe !

Horaire d’ouverture de fin d’année

26 décembre 2022. - 9 janvier 2023.

 

Dimanche-jeudi : 10h-18h : admission.

Fermeture de la billetterie : 17h

Vendredi : 10h-14h admission.

Fermeture de la billetterie à 13h.

Horaires d'ouverture en hiver

9 janvier - 28 février 2022.

30 octobre - 31 décembre 2022

 

Dimanche-jeudi : 10h-16h : admission.

Fermeture de la billetterie : 15h

Vendredi : 10h-14h admission.

Fermeture de la billetterie à 13h.

28 février: fermé.

Horaires d'ouverture au printemps

1er mars - 29 avril 2022

 

Dimanche-vendredi: 10h00-16h00 admission.

Fermeture de la billetterie : 15h00

18 avril - 20 avril: 10h00-18h00 admission.
24 aprile: 10h00-18h00                                             Fermeture de la billetterie : 17h00

 

Horaires d'ouverture en été

1er mai - 23 septembre 2022

 

Dimanche-jeudi: 10h00-18h00 admission. 

Fermeture de la billetterie : 17h00 

Vendredi : 10h00-16h00 admission. 

Fermeture de la billetterie à 15h00.

4 août: 13h00-18h00 admission.

Fermeture de la billetterie : 17h00 

Horaires d'ouverture en automne

28 septembre - 28 octobre 2022

 

Dimanche-jeudi: 10h00-18h00 admission. 

Fermeture de la billetterie : 17h 

Vendredi : 10h - 16h admission.

Fermeture de la billetterie à 15h00.

Jours fériés (fermé)

  • 18 janvier. Ouverture à 12h
  • 15 MARS : FERMÉ
  • 15, 16, 17, 22, 23 avril : FERMÉ
  • 21 avril : HORAIRES RÉDUITS : FERMETURE À 15H
  • 5, 6 juin : FERMÉ
  • 25, 26, 27 septembre : FERMÉ
  • 4, 5, 10, 11, 17, 18 octobre : FERMÉ
  • 9, 16 octobre HORAIRES RÉDUITS: FERMETURE 14H00
  • 23 octobre : FERMÉ
  • 1er novembre : fermé
  • 24, 25 décembre : Fermé

Nous sommes toujours fermés TOUS LES SAMEDIS de l'année! 

Nous nous réservons le droit de modifier nos horaires d'ouverture.

Achetez votre billet et visitez notre Synagogue.

FENȆTRE D’INFORMATIONS

On va vous aider!

Budapest, Dohány u. 2, 1074

Dohány utcai Turisztikai Központ