100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

100! 100 ÉV – 100 TÁRGY

Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.

A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt.
A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide , amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették.
A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését.
A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják.
Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek.
Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit.
Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is.

Interaktív térkép a Zsinagógáról

Kattintson egérrel a villogó pontokra,
hogy többet megtudjon az adott helyről.


Fontos tudnivalók
látogatása során


Az épület szent hely!

  • Az épület és a temető szent hely. Kérjük, ennek megfelelően viselkedjen.
  • Férfiaknak fedetlen fővel a zsinagóga területén tartózkodni tilos. Amennyiben van sapkája, kérjük, vegye fel! A bejáratnál, a jegy érvényesítését követően kipát fog kapni, melyet a komplexumban végig viselnie kell.
  • Nem templomhoz méltó ruházatban (pl. ujjatlan felsőben, rövid szoknyában vagy sortban) a belépés tilos. Ilyen esetben a zsinagóga jegykezelői nem fogják beengedni. A megváltott jegy 2 napig érvényes. Lehetősége van a jegykezelőknél kiegeszítő ruhadarab megvásárlására.

Biztonsági ellenőrzés, figyelem

  • A belépéskor biztonsági ellenőrzést végzünk. Kérjük, minden fémtárgyat, telefont vegyen ki a zsebeiből.
  • Kézipoggyásznál nagyobb méretű hátizsákkal bemenni tilos.
  • A zsinagógában, a múzeumban és az egyéb kapcsolódó területen enni, inni, dohányozni tilos. Étel-ital fogyasztása csak a büfé területén megengedett.
  • A kordonnal elzárt területekre bemenni tilos.
  • Amennyiben elhagyott csomagot talál, azonnal szóljon a biztonsági szolgálatnak.
  • Kérjük, viselkedésével segítsen megőrizni műemlékeink és műtárgyaink épségét.

Jegyinformáció, típusok

Jegyinformáció 2020

FAST LANE / GYORSÍTOTT BELÉPÉS

Az oldalunkon megvásárolt jegyekkel a látogatók gyorsított beléptetésre jogosultak.

INGYENES IDEGENVEZETÉS

Vendégeink részére ingyenes idegenvezetést biztosítunk az alábbi nyelveken: Magyar, Angol, Német, Spanyol, Olasz, Francia, Orosz és Héber. Az idegenvezetés alkalmával a látogató megtekintheti a Zsinagógát, a Raoul Wallenberg Emlékkertet, valamint a zsinagóga udvarán lévő temetőt is.

INGYENES JEGYEK

Ingyenes jegyeinket igénybe vehetik:
- Gyerek 0-6 éves korig

ÉRVÉNYESSÉG

Az összes jegy érvényes a Dohány utcai zsinagógába, a Magyar Zsidó Múzeumba, a Pincében található ideiglenes kiállításokra, a Raoul Wallenberg Emlékparkba, a kőtárba, valamint a zsinagóga sírkertjébe. Gyerekeknek 6 éves korig a belépés díjtalan.

Válasszon jegyet!

Típus

Egységár

Mennyiség

EGYÉNI FELNŐTT

Egyéni felnőtt jegy

5.000,-FT

0

EGYÉNI DIÁK

Magyar Diákigazolvánnyal vagy Nemzetközi Diákigazolvánnyal (ISIC) felmutatásával

3.800,-FT

0

GYEREK

6- 12 éves kor között

1.700,-FT

0

CSALÁDI

2 felnőtt és minimum 2 gyerek esetén

11.300,-FT

0

Interaktív térkép a Zsinagógáról

Nyissa meg interaktív térképünket és kattintson egérrel a villogó pontokra, hogy többet megtudjon az adott helyről.

HOL TALÁLHATÓ A DOHÁNY UTCAI TURISZTIKAI PARK?

Nyitvatartás, ünnepnapok

Dohány utcai Zsinagóga és Zsidó Múzeum

Egész évben várjuk Önöket! 2020. január 1. – december 31.

Tisztelt Látogatóink!

A koronavírus járvány okozta egészségügyi vészhelyzet miatt a Dohány Zsinagóga Komplexum ma 16:00-tól működését felfüggeszti és e döntés visszavonásáig zárva tart. Az intézkedés a koronavírus járvány közösségi terjedésének megakadályozását, a szélesebb társadalmi közösség biztonságát, valamint a kialakult helyzet leghatékonyabb kezelését szolgálja.

Megértésüket köszönjük.

Turisztikai igazgatóság

Téli (február 29-ig)

2020. Február 29g-ig 10.00-16.00 óráig, péntek : 14.00 óráig

Tavaszi

2020. Március 1 – Április 24-ig / vasárnaptól-csütörtökig 10.00-18.00 óráig, péntek: 16.00 óráig

Nyári

2020. Április 26 – Szeptember 25-ig / vasárnaptól-csütörtökig 10.00-20.00 óráig, péntek 16.00 óráig

Őszi

2020.Szeptember 29 – Október 30-ig / vasárnaptól-csütörtökig 10.00-18.00 óráig, péntek 16.00 óráig

Téli (November 2-től)

2020. November 2 – December 31-ig / vasárnaptól-csütörtökig 10.00-16.00 óráig, péntek 14.00 óráig

Ünnepnapok (zárva tartunk)

Április 9, 10, 15, 16. Zárva
Április 8. ZÁRÁS 15.00. ÓRAKOR
Április 14. ZÁRÁS 15.00. ÓRAKOR
Május 28. ZÁRÁS 15.00. ÓRAKOR
Május 29. Zárva
Szeptember 20,28. Zárva
Szeptember 18. ZÁRÁS 15.00. ÓRAKOR
Szeptember 27. zárás 15.00. ÓRAKOR
Október 2, 9. ZÁRÁS 15.00. ÓRAKOR
Október 4, 11. Zárva
November 1. Zárva
December 24, 25. Zárva

Az év minden szombatján zárva vagyunk!

A változtatást jogát fenntartjuk!

Vegye meg jegyét és látogasson el hozzánk!

INFORMÁCIÓS PULT

Segítünk Önnek!

Budapest, Dohány u. 2, 1074

Dohány utcai Turisztikai Központ